Dicsérjük-e annyit a pártokat, amennyi mandátumot kapnak?
Dicsérjük-e annyit a pártokat, amennyi mandátumot kapnak?
Érdekes egybeesésre lettünk figyelmesek. A Ténygyárral
együttműködésben rendszeresen vizsgáljuk a magyar politikai pártokról szóló
online diskurzust mennyiségi és minőségi szempontok alapján egyaránt. Miközben
az április 8-ai választáson az egyes induló pártokra adott szavazatok és az
elnyert mandátumok aránya nem feleltethető meg egymásnak, az online bejegyzések
egy csoportját vizsgálva már más a helyzet.
Netes kutatások esetén egy párt említésének száma és arányai a
szervezet ismertségére, jelentőségére utalnak, míg az egyes említések
minőségének arányai - támogató / pozitív, elítélő / negatív, semleges - az
adott párt megítéléséről árulkodnak. Megvizsgáltuk, hogy az országgyűlési
választási kampány során az egyes pártok pozitív megítélésének arányait. A
2018. márciusi adatok alapján a pozitív említések aránya végül nagyon
megközelítette a parlamenti mandátumelosztást: az összes támogató
megnyilvánulás több mint fele a Fideszre vonatkozott, 13% a Jobbikra, 10%-a az
MSZP-Párbeszéd szövetségre, míg a többi szervezet az összes pozitív
visszajelzés 1-5%-ának örülhetett. Fontos megjegyezni, hogy a teljes
beszédtömeg 13%-a tekinthető egyáltalán pozitív tartalmúnak.
Mivel meglehetősen kevés a pozitív online visszajelzés a magyar
politikában, korlátozottan figyelünk rá, hajlamosak vagyunk azt a pártok
híveinek tulajdonítani. De vajon ahogy a választási rendszer a legtöbb
szavazatot gyűjtő pártot, úgy a pozitív visszajelzések aránya is a legnagyobb
szervezetet értékeli fel?
Can
election results be a reflection of how we talk about politics?
In cooperation with the Hungarian news site Ténygyár, we regularly
look into the online discourse on Hungarian political parties, analyzing both
quantitative and qualitative aspects of the conversations and contents. Recently,
we observed an interesting coincidence in relation to last week’s elections: Although
the proportion of votes each party received and the proportion of seats they
won in the parliament are not directly comparable, a different correlation
appeared when we looked at the online conversations about each party leading up
to the election.
In the case of online research, from the number and proportion of
mentions a party has, we can assess a party’s traction, while from the proportionate
sentiment of the mentions (positive/negative/neutral), we can evaluate how the party
is viewed. We looked into the proportion of the positive mentions of the parties
during the parliamentary election campaign. The emerging phenomenon we stumbled
upon is that based on the data gathered in March, the proportion of each
party’s positive mentions is nearly the same as the proportion of the number of
the seats they succeeded to win in the parliament. More than half of all
positive conversations were made about Fidesz (the right-wing party in power since
2010), 13% about Jobbik (the formerly far-right party), and 10% about MSZP-P
(the socialist party), while the other parties had a share of 1-5% of the
positive comments. It is important to note, however, that only 13% of the total
conversation on the political parties had a positive sentiment.
Because positive online conversation about Hungarian politics is so
rare, we tend to believe they it all comes from diehard supporters of a party. But
could it be that just as the Hungarian electoral system overvalues the party
with the most votes, the proportion of positive feedback pulls up the value of
the biggest party?
Comments
Post a Comment