Dicsérjük-e annyit a pártokat, amennyi mandátumot kapnak?

Dicsérjük-e annyit a pártokat, amennyi mandátumot kapnak?

Érdekes egybeesésre lettünk figyelmesek. A Ténygyárral együttműködésben rendszeresen vizsgáljuk a magyar politikai pártokról szóló online diskurzust mennyiségi és minőségi szempontok alapján egyaránt. Miközben az április 8-ai választáson az egyes induló pártokra adott szavazatok és az elnyert mandátumok aránya nem feleltethető meg egymásnak, az online bejegyzések egy csoportját vizsgálva már más a helyzet.

Netes kutatások esetén egy párt említésének száma és arányai a szervezet ismertségére, jelentőségére utalnak, míg az egyes említések minőségének arányai - támogató / pozitív, elítélő / negatív, semleges - az adott párt megítéléséről árulkodnak. Megvizsgáltuk, hogy az országgyűlési választási kampány során az egyes pártok pozitív megítélésének arányait. A 2018. márciusi adatok alapján a pozitív említések aránya végül nagyon megközelítette a parlamenti mandátumelosztást: az összes támogató megnyilvánulás több mint fele a Fideszre vonatkozott, 13% a Jobbikra, 10%-a az MSZP-Párbeszéd szövetségre, míg a többi szervezet az összes pozitív visszajelzés 1-5%-ának örülhetett. Fontos megjegyezni, hogy a teljes beszédtömeg 13%-a tekinthető egyáltalán pozitív tartalmúnak.

Mivel meglehetősen kevés a pozitív online visszajelzés a magyar politikában, korlátozottan figyelünk rá, hajlamosak vagyunk azt a pártok híveinek tulajdonítani. De vajon ahogy a választási rendszer a legtöbb szavazatot gyűjtő pártot, úgy a pozitív visszajelzések aránya is a legnagyobb szervezetet értékeli fel?

Can election results be a reflection of how we talk about politics?

In cooperation with the Hungarian news site Ténygyár, we regularly look into the online discourse on Hungarian political parties, analyzing both quantitative and qualitative aspects of the conversations and contents. Recently, we observed an interesting coincidence in relation to last week’s elections: Although the proportion of votes each party received and the proportion of seats they won in the parliament are not directly comparable, a different correlation appeared when we looked at the online conversations about each party leading up to the election.

In the case of online research, from the number and proportion of mentions a party has, we can assess a party’s traction, while from the proportionate sentiment of the mentions (positive/negative/neutral), we can evaluate how the party is viewed. We looked into the proportion of the positive mentions of the parties during the parliamentary election campaign. The emerging phenomenon we stumbled upon is that based on the data gathered in March, the proportion of each party’s positive mentions is nearly the same as the proportion of the number of the seats they succeeded to win in the parliament. More than half of all positive conversations were made about Fidesz (the right-wing party in power since 2010), 13% about Jobbik (the formerly far-right party), and 10% about MSZP-P (the socialist party), while the other parties had a share of 1-5% of the positive comments. It is important to note, however, that only 13% of the total conversation on the political parties had a positive sentiment.

Because positive online conversation about Hungarian politics is so rare, we tend to believe they it all comes from diehard supporters of a party. But could it be that just as the Hungarian electoral system overvalues the party with the most votes, the proportion of positive feedback pulls up the value of the biggest party?